Díszkert

Egy megvalósult álom: a kerti tó

Március 24-re késznek nyilvánítottam a tavunkat, hiszen a munkálatok nagy részével végeztünk: én megálmodtam és megterveztem, a férjem kiásta, majd tófóliát rendeltünk, fektettünk, kőbányában voltunk, köveket pakoltunk, görgettünk, növényeket ültettem. Röviden és dióhéjban ennyi, a valóságban ennél sokkal több: közel három havi megfeszített munka és legalább félévnyi gondolkodás, kutakodás, szakirodalom- és fórumolvasás, teljesen laikusként belevágás. Nem biztos, hogy újrakezdenénk, jó, hogy már kész van!

A részletek (akit nem érdekel ez a rész, nyugodtan ugorja át): az előkészületi munkálatokat nem írnám le még egyszer, arról itt olvashatsz.

Persze sikerült úgy megtervezni a tavat, hogy ne pontosan a kivett fa helyére kerüljön, ezért a kiásott fa helyén tátongó gödör egy részét vissza kellett töltenünk, csak hogy ne legyen olyan egyszerű… Ez persze a későbbiekben mindig gondot okozott, mert azon részen gyengébb lett a partfal, döngöltük, tapasztottuk, de még így is jóval gyengébb volt, mint a többi részen, ahol az összetaposott, füves részen ástunk.

Elkészült a tómeder

Amikor készen lett a tómeder, (többféle szinttel: az első rész 15 cm-es, a második 40 cm-es, van egy kis 60 cm-es rész, és a legmélyebb részen 1 m-es, hogy a halak télen oda el tudjanak bújni a fagy elől), akkor jött a neheze: milyen tófóliát rendeljünk? Mindenhol lehet mindenfélét olvasni, éppen ezért laikusként nagyon nehéz eligazodni a sokféle információ között, minél többet olvasgattam a tófóliákról, annál bizonytalanabb lettem. Nem akartunk ezen spórolni, sokszor az olcsó lesz a drága, de mégsem akartuk a legdrágábbat sem választani. Szempont volt az is, hogyha Barka (aki egy vízimádó labrador) „véletlenül” egyszer „betévedne” a tóba, ne szakítsa ki rögtön a körmével… Persze ezt a „véletlent” nagyon-nagyon igyekszünk majd elkerülni, bízunk Barkában (!?), hogy nem vetemedik ilyesmire, még a nyári nagy melegben sem!! 😀 Végül 1 mm-es Pontec PVC fólia mellett döntöttünk, 56 négyzetméternyit vettünk (a szükséges mennyiség kiszámítása is egy külön tudomány, fél délutánunk ment rá, nehogy keveset vegyünk, de túl sokat sem), ami alá 200-as geotextíliát fektettünk. Az 56 négyzetméternyi tófólia közel 80 kg-ot nyomott, amikor ezzel szembesültünk, csak pislogtunk egymásra a férjemmel, hogy hogyan fogjuk mi ezt ketten belefektetni a tóba, úgy, hogy ki se szakadjon és jó is legyen az eloszlása, miközben már alatta van a geotextil, amit jó lenne nem elmozdítani. Neki is ugrottunk rögtön, ahogy megérkezett, nem sokat gondolkoztunk rajta. Előtte kiterítettük a napra, hogy bepuhuljon, összehajtva gyakorlatilag megmozdítani sem tudtuk, de csak sikerült széthajtogatni. Amennyire tartottunk tőle, végül olyan könnyen és egyszerűen került a helyére, persze az összes családtag fogta valahol. Így, hogy a napon bepuhult, viszonylag jól illeszthető volt, és könnyedén csúszott a talajon. Jöhettek a kövek!

A helyén van!!!

A kövek kiválasztásánál szempont volt egyrészt a szín, másrészt, hogy minél inkább tájjellegű legyen. Mi a Pilis és a Visegrádi-hegység határán lakunk, de még a Visegrádi-hegységben, ami vulkáni eredetű, andezitből áll. A Pilis mészkőből épül fel. Éppen ezért döntöttünk az andezit mellett, illetve a színe is közelebb áll hozzánk. A mészkő nem a mi telkünkre való, nagyon kirína a környezetből, nem a mi stílusunk. Olyan tavat szeretnénk, ami belesimul a körülötte lévő környezetbe, annak szerves része, nem pedig olyat, ami hivalkodóan kiemelkedik, kitűnik. Persze ehhez szükséges még néhány év, amíg olyan lesz, amilyennek megálmodtuk (a növények benövik a tavat és a környezetét). Hozzánk viszonylag közel esik a dunabogdányi kőfejtő, mindenképpen onnan terveztünk andezitet hozatni, így el is mentünk, hogy kiválasszuk a megfelelő méretű köveket. Szerencsére sikerült fuvarost is találni, aki már a következő munkanapon el is hozta nekünk a 3,5 tonna követ (nem az összes mennyiséget használtuk fel a tóhoz, kimaradt kb. 1,5 t – ezzel eleve más terveink vannak). A kő mennyiségét is nagyon nehéz volt kitalálni, hogy mégis mennyi követ rendeljünk, kevés se legyen, de sok sem. Utána már csak pakolni kellett és szép lassan kialakult a tó végleges formája, kinézete.

Még aznap összeállítottuk a sziklakertet is, kemény nap volt 🙂 . Másnapra megérkezett az első szállítmány tavi növény, így azok is a helyükre kerültek. Nem telt el pár nap, amikor már meg is jelentek az első állatkák a tavon, jelenleg is ott élnek: 6 tavi molnárpoloska, nagyon örülünk nekik! 🙂

A tó egyik részén egy sekélyebb rész került kialakításra, elsősorban a madarakra gondolva, madárfürdőnek és itatónak. Ide a Duna-partról hoztunk kavicsot, azzal borítottuk be. Nem sok idő kellett, hogy a madarak felfedezzék, már másnap 3 madarat láttam inni ott.

Elektromos berendezést, vízforgatót, szűrőt és még ki tudja mi mindent egyáltalán nem terveztünk a tóba, nem szeretnénk, ha itt is villamos energia működtetné a dolgokat. Bízunk abban, hogy be fog állni a természetes egyensúly! Az algásodás ellensúlyozására sok-sok növényt tervezek a tóba telepíteni, sok olyat is, ami direkt tisztítóként működik, így került bele rögtön érdes tócsagaz, ami egy hínárféle, de még másfajta hínárokat is tervezek telepíteni bele. Mivel a tó nem árnyékos helyre került (legalábbis addig, míg a sok köré telepített növény meg nem nő), nyáron hamar fel fog melegedni, ezért nehéz lesz az algásodást ellensúlyozni, de hátha sikerül. Jelenleg az érdes tócsagaz mellé telepítettem kaliforniai vízipipacsot, sásbokrot, tömött sellővirágot és az elmaradhatatlan tavirózsát (a lányok kérésére „tündérrózsaszín” színben 😀 ). Egyelőre ennyit, mert a többi növényt csak április végétől fogják szállítani a webáruházak. A hangulat miatt lesz néhány halacska is: mivel a tó viszonylag kisméretű, ezért pár aranyhalat terveztem bele. Ezek szintén csak április végétől kaphatók nálunk.

Egyelőre ennyi saját tapasztalatról tudok beszámolni, hátha másnak is hasznosak lesznek ezek az információk, legtöbbször nekem is sokat segítettek az interneten leírtak (amikor nem vesztem el a néha egymásnak ellentmondó véleményekben 🙂 )

A tó környezetébe és köré telepített növényekről a következő bejegyzésemben számolok be.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük