Luffa tök 1. rész

Jelentem, nálunk megkezdődött az idei kertszezon! 🙂 Szeretek kipróbálni új dolgokat, kísérletezni új növényekkel, aztán van, ami beválik, azt visszük tovább, van, ami nem, azt pedig elengedjük. Tavaly ősszel az egyik csoportban luffa tökmagot kínáltak eladásra, be is szereztem belőle néhány magot. Ez más néven szivacstök, ha beérik és megszárad, a szivacsos belsejéből egy évre elegendő szivacsot nyerhetünk, amivel teljesen kiválthatjuk a műanyag szivacsokat (mi elsősorban mosogatáshoz és takarításhoz használunk szivacsot, de ez állítólag fürdéshez is kiváló). Nem esik szét idővel, mint a műanyag szivacs, aminek során műanyaggal árasztjuk el a vizeinket, ha pedig elhasználódik, akkor nyugodtan rádobhatjuk a komposztra, hiszen lebomlik. Ez környezetvédelmileg nem egy utolsó szempont. Egyelőre ennyi tudásom van a tökről, akik már használják, nagyon pozitívan nyilatkoznak róla. Meglátjuk.

Mivel a luffa tök hosszú tenyészidejű növény, a termései csak akkor érnek be nálunk, ha a magjait már igen korán, februárban elvetjük. Csak a május közepi fagyok elmúltával ültethetjük ki a szabadföldbe, mert fagyérzékeny, addig bent tartom a lakásban, később pedig kint, a fűtetlen üvegház-polcokon fogom nevelni őket védett helyen. Kiültetve lugasra, támasztékra kell felfuttatni, ellenkező esetben a talajjal érintkezve megrothadhatnak a termései. Így szeptember végére, októberre beérnek majd a termései, és szüretelhetők a szivacsok.

Szombaton tehát, február 4-én kettesével poharakba kerültek a magok, folyamatosan beszámolok majd az előrehaladásukról 🙂 :