Változások éve: csend és csendkuckó

A 2020-as év mindenki életében jelentős változásokat hozott, és talán sikerült egy kicsit átértékelnünk az életünket, emberi kapcsolatainkat. A tavaszi bezárkózás számomra egy nagy megtapasztalása volt annak, hogy mennyire borotvaélen táncol az életünk, és milyen kis változás elég ahhoz, hogy ami addig a valóságunkat jelentette, gyökereiben változzon meg, és ami addig természetes volt, az ma már nem az.
A bezárkózás mellett elmaradt találkozások, elmaradt utazások, sok nehézség, ám sok-sok hála és köszönet is jellemzi számomra ezt az évet. Sokat tanultam idén is, nem csak szakmailag, hanem az élet minden területén.

Ami a varrást illeti, a tavaszi karantén miatt elmaradt sok kézműves vásár, amikre február-márciusban már javában készültem. Így a babák és más textiltermékek helyett én is – mint sokan mások – arcmaszkot varrtam. Ez az év folyamán végigkísért, hiszen az iskolakezdéssel új lendületet vett ez a tevékenység.
A nyár is az itthonlétről szólt, de végre elkészült a nagyobbik leányzóm, Janka ágytakarója, amit ő választott ki (a Pinterest adta az ötletet), nekem már csupán a varrás része maradt. 🙂

A nyár egy kicsit lazított a szigorításokon, láthatóvá vált, hogy talán az ősz még a régi, járvány előtti kerékvágásban folytatódik. Ismét nagy buzgalommal készültem a tahitótfalui Vasárnapi Vásárnapra, készült sok-sok maszk (mely a vásáron a legnagyobb népszerűségnek örvendett), vászontáska, tisztasági betét, levendulás illatpárnák saját magunk által termelt levendulából.

Mivel egy kicsit idén eltávolodtam a babák készítésétől, hiszen olyan sok mindent szeretnék még varrni, rengeteg ötlet van a tarsolyomban, ezért úgy éreztem, itt az ideje a névváltoztatásnak. A továbbiakban Csendkuckó – minden, ami varrás néven találhattok meg a Facebook-on. Természetesen továbbra is szívesen készítek babákat is! Ám mindig nagy kihívás számomra belevágni valami újba, új technikákat tanulni, és az a jó, hogy mindig vannak távlatok, lehet új ismereteket elsajátítani.