Hagyomány

Mindenszentek

Ti ismeritek ezeket a néphagyományokat? Én például nem tudtam, hogy erre az okra vezethető vissza a gyertyagyújtás hagyománya…

Mindenszentek (november 1.) és a halottak napja (november 2.) közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát, gyertyát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak egykori otthonukban. Sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottjairól. Halottak napján, sőt halottak hetén tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Például Csallóközben tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert keléses lenne, aki ezt megszegi. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére. A népi hiedelem szerint így a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszatalálnak sírjukba, és nem kísértik az élőket. Ilyenkor a sírokat is azért díszítik virággal, hogy a halottak szívesen maradjanak helyükön.” (Forrás: Magyar Néprajz VII.)

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük